Oroszország vasárnap közölte, hogy 371 polgárt evakuáltak az Ukrajnától visszafoglalt területekről a Kurszki régió határán.

Keveset tudni a civilek életéről az Ukrajna által tavaly nyáron elfoglalt területeken, és Oroszországban némi harag alakult ki a sorsuk miatt, mivel azok, akik Ukrajna ellenőrzése alatt maradtak, nem kaptak megfelelő információkat a helyi hatóságoktól.

A civilek akkor rekedtek ott, amikor Ukrajna 2024 augusztusában meglepetésszerű támadást indított, több mint két évvel Oroszország offenzívája után.

„Összesen március 12. óta 371 embert, köztük 14 gyermeket mozgattunk el a felszabadított településekről” – mondta Alexander Khinshtein, a Kurszki régió ideiglenes kormányzója a közösségi médián.

Khinshtein elmondta, hogy a civilek közül 220-at ideiglenes szállásokra helyeztek a Kurszki régióban, míg a többiek rokonoknál tartózkodnak.

Az orosz Védelmi Minisztérium képeket tett közzé, amelyek többségében idős embereket ábrázolnak, amint kis furgonokkal szállítják őket Sudzha és Kazachya Loknyából, amelyeket korábban Ukrajna tartott megszállva.

A képeken az emberek egy megrongálódott iskolában sorakoznak, és orosz katonák kísérik őket.

Néhány olyan hozzátartozó, akik a Kijev által ellenőrzött területeken rekedtek, civilek számára kijelölt folyosót kértek, hogy kimenekíthessék őket, ami aggodalmat és némi haragot váltott ki az orosz hatóságokkal kapcsolatban.

Nem ismert pontosan, hány civil maradt az ellenséges vonal túloldalán, elzárva a rokonaitól Kurszkban.

Ukrajna szintén arra törekszik, hogy visszaszerezze a civileket, akik Oroszország által megszállt területeken rekedtek, mióta Moszkva 2022-es offenzíváját elindította.

Forrás:https://www.themoscowtimes.com/2025/03/16/russia-says-evacuated-over-350-civilians-from-retaken-areas-in-kursk-region-a88379

Oroszország Neneci Autonóm Körzetének kormányzója, Jurij Bezdudnij kedden bejelentette, hogy lemond posztjáról, a régió közvetett kormányzóválasztása előtt, amelyet az év végén tartanak.

Bezdudnij volt azon öt kormányzó közé tartozik, akit várhatóan leváltanak a szeptemberi regionális választások előtt – számolt be a Vedomosti üzleti lap múlt héten.

„Új munka vár rám… A tundra régió fejlődését és jólétét kívánom” – mondta Bezdudnij, aki a Kreml-barát Egységes Oroszország párt tagja, egy rövid videóüzenetben.

Csütörtök délutánig nem jelent meg olyan elnöki rendelet, amely megerősítette volna Bezdudnij lemondását.

A 44 000 lakosú Neneci régió Oroszország legkevésbé népes területe, és az egyetlen régió, amely ellenállt a 2020-as alkotmányreformoknak, amelyek lehetővé tették Vlagyimir Putyin számára, hogy 2036-ig meghosszabbítsa uralmát. Tavaly itt szerezte meg Putyin a legkisebb újraválasztási különbséget, 79%-os támogatottsággal.

Putyin 2020 áprilisában, a Covid-19 járvány csúcspontján nevezte ki Bezdudnijt ügyvezető kormányzónak. Őt hivatalosan 2020 szeptemberében választotta meg a regionális törvényhozás Oroszország közvetett választási rendszerén keresztül.

Pályafutása elején Bezdudnij a szomszédos Arkhangelszki régióval való egyesítést szorgalmazta, de az indítványt elsöprő többséggel elutasították egy olyan népszavazáson, amelyen a Neneci lakosok szintén nemet mondtak Putyin alkotmányreformjaira.

Forrás:https://www.themoscowtimes.com/2025/03/18/governor-of-russias-nenets-region-resigns-a88401

Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken egy "átmeneti kormány" felállítását sürgette Ukrajnában, megígérve, hogy serege "befejezi" az ukrán csapatokat, kemény megjegyzéseket téve, miközben Donald Trump amerikai elnök tűzszünetet követel.

A Washington és Moszkva közötti viszony normalizálódása, miután Trump visszatért a hivatalába, és az amerikai vezető fenyegetése, hogy megszünteti Kijev támogatását, több mint három év háború után megerősítette Putyin bizalmát.

A Zelenszkij ukrán vezető leváltására irányuló megújított felhívás a Kreml vezetőjének régóta fennálló vágyát demonstrálta, hogy Moszkva-barátabb rendszert állítson fel Kijevben.

Zelenszkij elutasította Putyin javaslatát, miszerint az ENSZ irányítson egy kormányzást, és azt mondta, hogy ez az orosz vezető legújabb trükkje a békefolyamat késleltetésére.

Péntek hajnalban, egy sarkvidéki fórum szünetében Putyin azt mondta, hogy Oroszország az Egyesült Államokkal, Európával és Moszkva szövetségeseivel, "az ENSZ égisze alatt" megvitathatja egy átmeneti kormány felállításának lehetőségét Ukrajnában.

"Miért? Hogy megszervezzünk egy demokratikus elnökválasztást, amelynek eredményeként hatalomra kerül egy kompetens kormány, amely élvezi a nép bizalmát, majd elkezdjük a tárgyalásokat ezen hatóságokkal egy békeszerződésről, és aláírjuk a törvényes dokumentumokat" – tette hozzá Putyin.

Amikor 2022-ben elindította offenzíváját, Moszkva azt tervezte, hogy pár napon belül elfoglalja Kijevet, de az ukrán kisebb hadsereg visszaverte őket.

Putyin nyilvánosan felszólította Ukrajna tábornokait, hogy döntsenek Zelenszkij leváltásáról, akit Putyin többször is náci és drogfüggőként sértegetett, bizonyítékok nélkül.

Moszkva azt is kétségbe vonja Zelenszkij "legitimitását" ukrán elnökként, mivel első öt éves mandátuma 2024 májusában lejár.

Ukrajnai törvények szerint a választásokat felfüggesztik, ha jelentős katonai konfliktus van, és Zelenszkij hazai ellenfelei mind azt mondták, hogy nem kellene választásokat tartani, amíg a konfliktus tart.

Putyin, aki 25 éve hatalmon van és folyamatosan megválasztják választásokon, ahol nincs verseny, a konfliktus kezdete óta folyamatosan vádolja Ukrajnát, hogy nem demokrácia.

Kijevben tartott sajtótájékoztatón Zelenszkij azt mondta, hogy "mindent", amit Putyin csinál, "késleltet minden lehetőséget, minden lépést a háború befejezésére."

Később, pénteken Putyin megjegyzéseire reagálva Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, hogy Putyin kijelentéseit az motiválja, hogy Moszkva szerint az ukrán vezetés "teljesen elvesztette az irányítást" a hadsereg felett, amit azzal vádolt, hogy "naponta" próbál orosz energetikai létesítményeket támadni.

Azt mondta, hogy "jelenleg" Oroszország tartja magát ahhoz az elköteleződéshez, hogy nem céloz meg ukrán energetikai létesítményeket, annak ellenére, hogy Kijev többször is állította, köztük pénteken is, hogy Oroszország támadta őket.

Ukrajna többször is vádolta Oroszországot, hogy megsértette saját magának előírt szabályát, miszerint nem támad energetikai célpontokat.

Pénteken az ukrán légierő arról számolt be, hogy Oroszország 163 drónt indított egy éjszakai légi támadás során, ami tüzeket okozott dél-ukrajnai infrastrukturális és mezőgazdasági létesítményeknél.

A harctéren az orosz védelmi minisztérium friss előrehaladásról számolt be, azt állítva, hogy csapataik elfoglaltak egy falut Ukrajna északkeleti Harkiv régiójában, és visszafoglaltak egy határ menti települést a saját Kurszki régiójukban.

A legújabb területi nyereség Putyin arra való felhívása után történt, hogy csapatai használják ki a létszámbeli és fegyverzeti fölényt.

"Nemrég azt mondtam: 'Megfogjuk őket.' Van ok hinni abban, hogy befejezzük őket is" – mondta Putyin.

A háború magas költségeire utalva Kijev pénteken közölte, hogy 909 ukrán katona holttestét kapták meg, akik a harcokban estek el – ez a legnagyobb szám eddig.

Forrás:https://www.themoscowtimes.com/2025/03/29/putin-calls-for-zelenskys-removal-finish-off-ukrainian-troops-a88531

Oroszországban a valódi bérek 6,5%-kal nőttek éves szinten januárban, az előzetes Rosstat-adatok szerint, éppen akkor, amikor a gazdaság lassulni kezd, és az infláció csökkenni kezd.

A Rosstat arról számolt be, hogy az átlagos havi nominális bér 88 981 rubel (1 056 USD) volt, ami 17,1%-os növekedést jelent nominálisan az előző év azonos időszakához képest.

A nominális bérnövekedés a tartós munkaerőhiány és az infláció előtti gyors növekedés következménye — ami jelenleg alig 10%-ra tehető —, ami erős növekedést eredményezett a valódi bérekben. A 6,5%-os valódi bérnövekedés azt jelenti, hogy az orosz munkavállalók vásárlóereje javult az infláció figyelembevételével, bár mérsékeltebb ütemben.

Ugyanakkor a gazdaság nyilvánvalóan lassul.

Oroszország éves GDP-növekedése februárban 0,8% volt, szemben a januári 3%-kal, idézte a TASS az Gazdasági Fejlesztési Minisztériumot. A minisztérium ugyanakkor megjegyezte, hogy a kulcsfontosságú makrogazdasági mutatók februári alakulásában nagyrészt a naptári tényező játszott szerepet, mivel 2025 februárja egy nappal kevesebb volt, mint 2024 februárja.

Azonban a legújabb PMI gyártási és szolgáltatási eredmények is éles lassulást mutatnak az idei év első negyedévében. Mindkét mutató körülbelül az 50-es, változást nem mutató szint körül ragadt.

A bérek kilátásait tekintve ez jó hír lehet, mivel a Központi Bank próbálja finoman levezetni a túlmelegedett gazdaságot nem monetáris politikai módszerekkel, ami úgy tűnik, működik.

Az S&P Global PMI panelistái arról is beszámoltak, hogy az inflációs nyomások enyhülnek a gazdaság hűtésével.

A munkaerőhiány miatt a vállalatok valószínűleg nem fognak elbocsátani munkavállalókat, és ha az infláció csökken, az valamelyest ellensúlyozza a lassulást a valódi bérek értékének növelésével. Még nem világos, hogy ezt a folyamatot mennyire sikerül jól kezelni, de már elindult.

Forrás:https://www.themoscowtimes.com/2025/04/03/russias-real-wages-up-65-in-january-as-growth-slows-a88590

Az orosz Alrosa gyémántbányász cég pénteken bejelentette, hogy befejezte Oroszország legnagyobb gyémántjának kéthónapos csiszolási folyamatát – egy 100 karátos élénk sárga követ, amelyet New Sun (Új Nap) névre kereszteltek.

A New Sun egy egy milliárd éves, 200 karátos nyers gyémántból lett csiszolva, amelyet az ősi folyómederből bányásztak ki a Távol-Keleti Szahá (Jakutia) köztársaság Ebelyakh bányájában.

Az Alrosa közölte, hogy Oroszország legjobb 15 ékszerésze dolgozott alaposan azon, hogy „megteremtsék a tökéletes egyensúlyt a fény, a szín és az árnyékok játékában”.

„Orosz szakemberek kiváló tudásának köszönhetően a gyémánt hibátlan arányokat kapott, amelyek kiemelik mélységét és a napsütéses árnyalat fényességét” – áll a cég közleményében.

A csiszolási folyamat egy „új szakaszt” jelent a ruszkivágás (Russian Cut) fejlesztésében, amely egy olyan drágakőcsiszolási technika, amely a pontosságáról és ragyogásáról ismert – tette hozzá az Alrosa.

„A New Sun az egyik legfontosabb esemény az ékszeriparban az utóbbi években, amely kiemeli Oroszország magas rangját a globális gyémántiparban” – nyilatkozta a cég.

Múlt hónapban az Alrosa bejelentette, hogy ideiglenesen felfüggeszti működését több kevésbé jövedelmező bányászati helyszínen, csökkentve az éves termelést kevesebb, mint 1 millió karáttal. A cég továbbra is tervezi, hogy 2025-ben 29 millió karát gyémántot termel.

Az Alrosa, amelyet az EU és a G7 országok importtilalma sújt, a világ legnagyobb gyémántbányász cége térfogat szerint. A cég 2,8%-kal csökkentette termelését 34,6 millió karátra 2023-ban, és további 4,6%-kal csökkenti azt 33 millió karátra 2024-ben.

Forrás:https://www.themoscowtimes.com/2025/04/04/mining-company-alrosa-unveils-russias-largest-ever-diamond-a88611

Orosz hatóságok tiltottnak nyilvánították a kriptovaluta-bányászatot Szibéria Irkutszki régiójának déli részén 2031-ig, egy olyan rendelet értelmében, amelyet Mihail Misusztyin miniszterelnök írt alá, és hétfőn tettek közzé.

Korábban a kriptovaluta-bányászatot Irkutszkban és Szibéria nagy részén csak szezonálisan, január 1. és március 15. között tiltották. Az új intézkedés egész évre kiterjeszti a tilalmat.

Irkutszki régió kormányzója, Igor Kobzev elmondta, hogy a kiterjesztett tilalomra azért volt szükség, mert a bányászat "excesszíven magas terhelést" rótt a régió energiaellátó rendszerére.

"A január és március közötti időszakra érvényes ideiglenes tilalom segített csökkenteni a hálózatra nehezedő terhelést, és 320 megawatt kapacitást szabadított fel — ez 146 milliárd rubel (1,92 milliárd dollár) új erőművek építési költségének felel meg" — írta Kobzev a Telegramon.

A tilalom 21 járásra és nyolc városra vonatkozik, beleértve Irkutszkot, de kivételt képez Bratszk, amely a Bratszkaya Vízierőmű otthona, a régió egyik legfontosabb villamosenergia-szolgáltatója.

2024 végén a Dossier Center, egy száműzött üzletember, Mihail Hodorkovszkij által finanszírozott oknyomozó média, kapcsolatba hozta Andrej Lugovoi állami duma képviselőt egy Bratszkban működő adatközponttal, amely kriptovaluta-bányászattal foglalkozott. Az adatközpont kedvezményes áramot kapott, ami arra kényszerítette a többi felhasználót, hogy magasabb díjakat fizessenek a költségek kompenzálására — közölte a forrás, amelyet a média hivatkozott.

A kriptovaluta-bányászatot 2031-ig a North Caucasus és Ukrajna orosz megszállás alatt lévő területein is betiltották. A média a North Caucasus-i Dagestant, amely hosszú áramkimaradásokkal és elöregedett infrastruktúrával küzd, Oroszország kriptovaluta-bányászatának "fővárosaként" emlegette.

Oroszország a világ második legnagyobb kriptovaluta-bányászati központja az Egyesült Államok után, évente 16 milliárd kilowattóra villamos energiát fogyasztva — ez az ország teljes energiafelhasználásának körülbelül 1,5%-át teszi ki, az Energiaügyi Minisztérium adatai szerint.

Forrás:https://www.themoscowtimes.com/2025/04/08/irkutsk-bans-cryptocurrency-mining-in-regions-south-until-2031-a88657

Moszkva szerdán bekérette a francia nagykövetet, és elítélte Párizst, miután egy orosz külügyminisztériumi alkalmazottat rövid időre őrizetbe vettek egy párizsi repülőtéren, miközben hivatalos ügyben érkezett az országba.

Marija Zaharova, az orosz Külügyminisztérium szóvivője elmondta, hogy a francia határrendészet vasárnap őrizetbe vette az orosz tisztviselőt a Charles de Gaulle repülőtéren, elkobozva a telefonját és számítógépét, amit Zaharova „szégyenteljes színjátéknak” nevezett.

„Ami április 6-án történt a Charles de Gaulle repülőtéren, arra nincs magyarázat” – mondta Zaharova egy televíziós tájékoztatón.

Közölte, hogy a tisztviselő egy hivatalos orosz delegáció tagjaként utazott, és érvényes francia vízummal rendelkezett.

A francia hatóságok egyelőre nem kommentálták az esetet.

Zaharova szerint Moszkva hivatalos tiltakozást nyújtott be a francia Külügyminisztériumnak, és bekérette Franciaország nagykövetét válaszlépésként.

„A demars következményeként végül beengedték munkatársunkat az országba” – mondta, hozzátéve, hogy egy konzuli tisztviselőnek csaknem hét órát kellett várnia, mire hozzáférést kapott az őrizetbe vett személyhez.

„Nem áll szándékunkban következmények nélkül hagyni ezt az ügyet” – hangsúlyozta Zaharova.

Forrás:https://www.themoscowtimes.com/2025/04/09/moscow-summons-french-ambassador-over-detention-of-diplomat-in-paris-a88664

 Az orosz erők néhány nappal ezelőtt offenzívát indítottak Ukrajna északkeleti részén, a Szumi és Harkiv régiókban – mondta Olekszandr Szirszkij tábornok, Ukrajna főparancsnoka egy szerdán megjelent interjúban.

Szirszkij nyilatkozata majdnem egy hónappal azt követően hangzott el, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök figyelmeztetett: Oroszország új támadásra készül a Szumi régióban, amely az oroszországi Kurszk régióval határos.

„Azt mondhatom, hogy az elnök teljesen helyesen értékelte a helyzetet, és ez az [orosz] offenzíva [a Szumi és Harkiv régiókban] valójában már meg is kezdődött” – mondta Szirszkij az ukrán Left Bank hírportálnak adott interjúban.

„Napok óta, szinte egy hete, azt látjuk, hogy szinte megkétszereződött az ellenség támadó műveleteinek száma minden fontosabb irányban” – tette hozzá.

Szirszkij szerint Oroszország célja, hogy ütközőzónát hozzon létre a Harkiv és Szumi régiókban, valamint Ukrajna északi részén, a Csernyihivi régióban.

Vlagyimir Putyin orosz elnök múlt havi látogatásán vetette fel egy úgynevezett „ütközőzóna” létrehozását a Szumi régióban, hogy megvédje a Kurszki területet a jövőbeni támadásoktól. Ezt a javaslatot hamarosan egy esetleges orosz offenzíváról szóló hírek követték, kisebb orosz betörésekkel a Szumi régióba.

Ukrajna tavaly augusztusban váratlan betörést hajtott végre a Kurszki területen, de azóta egy orosz ellentámadás fokozatosan visszaszorította az ukrán erőket az elfoglalt területekről.

Ez a legutóbbi offenzíva nem az első alkalom, hogy Oroszország célba veszi Ukrajna Szumi régióját. Az orosz csapatok már a 2022. februári teljes körű invázió első heteiben is benyomultak a térségbe.

Azonban a kezdeti sikerek ellenére az orosz erők nem tudtak ellenőrzést szerezni, az ukrán ellenállás miatt pedig 2022 áprilisának elejére kénytelenek voltak visszavonulni, részeként az északi front átrendezésének.

Forrás: https://www.themoscowtimes.com/2025/04/09/russia-launched-offensive-in-sumy-and-kharkiv-regions-ukraines-top-commander-confirms-a88663

Oroszország hadserege közölte, hogy légvédelmi rendszerei szerda hajnalban 158 ukrán drónt semmisítettek meg több régióban, valamint a Fekete- és Azovi-tenger felett. Több helyen katonai célpontokat értek a támadások. Az Orenburgi területen egy katonai repülőteret vettek célba, amit a légvédelem visszavert – áldozatok vagy károk nem keletkeztek.

Az Astra hírcsatorna szerint az Orenburg–2 bázis lehetett a célpont, amely több mint 1000 km-re van Ukrajna határától. Észak-Oszétiában egy lelőtt drón darabjai egy üres épületre estek, de sérülés nem történt.  Ugyanitt Mozdok közelében is dróntámadást észleltek egy katonai repülőtér ellen, ahol korábban Kinzsal rakétákkal felszerelt vadászgépek és bombázók állomásoztak.

A Penzai térségben is drónok csapódtak be, de károkról nem számoltak be. Itt egy orosz rakéta- és tüzérségi arzenál is található, amelyet tavaly októberben már ért támadás. Az orosz Védelmi Minisztérium szerint a legtöbb drónt Krasznodar, Rosztov, Voronyezs, Kurszk és Észak-Oszétia légterében semmisítették meg, de kisebb számú eszközt lőttek le több más régióban, valamint a Krím, a Fekete- és az Azovi-tenger térségében is.

Forrás: https://www.themoscowtimes.com/2025/04/09/russian-military-says-it-downed-158-ukrainian-drones-overnight-a88660