Számos ázsiai vállalat továbbra is folytat üzleti tevékenységet Oroszországban, és fenntartja működését annak ellenére, hogy az Ukrajna elleni teljes körű invázió után nemzetközi szankciókat vezettek be.

Ezek a cégek bonyolult egyensúlyt tartanak fenn a profit, a geopolitikai igazodás és a kockázatkezelés között, jelenlétük pedig rávilágít a háborús helyzetben tapasztalható nyugati vállalati kivonulás és a keleti kereskedelmi stratégia közötti eltérésre.

A Yale CELI listája szerint a Japán Kormány 33%-os tulajdonában álló Japan Tobacco továbbra is aktív Oroszországban. Bár a cég nyilvánosan szünetelteti a befektetéseit és reklámtevékenységét, alapműködése változatlan maradt – a vállalat vezérigazgatója 2024 májusában a Financial Times-nak elárulta, hogy oroszországi bevételei a teljes jövedelmének mintegy 20%-át teszik ki.

A Japan Tobacco több mint 4000 alkalmazottat foglalkoztat négy oroszországi gyárban, és alkalmazkodott a szankciókhoz: logisztikáját Törökországon keresztül bonyolítja, a felsővezetést pedig Hongkongba helyezte át.

2023 augusztusában Ukrajna Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynöksége (NACP) is felvette a céget azon vállalatok listájára, amelyek adót fizetnek az orosz hatóságoknak, ezzel közvetve segítve Moszkva háborús törekvéseit. Az ezt követő ukrán civil és közéleti kampány nyomásgyakorlásra törekedett, hogy a vállalat vonuljon ki Oroszországból — azonban ez kevés hatást gyakorolt a japán közvéleményre, és célját sem érte el.

A kínai cégek is mélyítették jelenlétüket Oroszországban — ezt a Kijevi Közgazdasági Iskola listája is megerősíti —, kihasználva a nyugati vállalatok távozása által keletkezett űrt.

Egyik kiemelkedő példa a Great Wall Motor Co., amely megduplázta oroszországi bevételeit 2023-ban, miután a legtöbb európai és amerikai autógyártó felfüggesztette működését vagy teljesen kivonult. A céget szintén felvette a NACP a listájára — ennek ellenére semmi jel nem utal arra, hogy visszavonulna az orosz piacról, ahol a kínai járművek iránti kereslet folyamatosan növekszik.

Egy másik kínai gyártó, a Haier is bővítette jelenlétét Oroszországban. Már legalább három gyárral rendelkezik az országban, és 2022 közepén bejelentette egy negyedik üzem építését Naberezsnye Cselny városában. A Haier bevétele több mint 50%-kal nőtt 2023-ban — ez a növekedés részben a nyugati versenytársak visszavonulásának, részben pedig a cég agresszív helyi marketingstratégiájának köszönhető.

Annak ellenére, hogy a nemzetközi figyelem ráirányult, a Haier nem jelezte, hogy csökkenteni kívánná oroszországi működését. A Xiaomi, bár kevésbé aktív a gyártásban Oroszországban, továbbra is sikeres a helyi fogyasztói elektronikai piacon: 2022 júliusában a Xiaomi és almárkája, a POCO együttesen a teljes orosz okostelefon-eladások 42%-át tette ki.

A vállalat ugyanakkor nyilvánosan elhatárolódott a geopolitikai feszültségektől, kijelentve, hogy a békét támogatja, és nem támogat semmilyen katonai akciót.

A pénzügyi intézmények szintén kulcsszerepet játszanak ebben a tartós jelenlétben.

A Kínai Ipari és Kereskedelmi Bank (ICBC) továbbra is működteti orosz leányvállalatát, az ICSIB Bankot, amely 2022 és 2025 között robbanásszerű növekedést produkált — főként Moszkva jegybankjának különleges intézkedései révén, amelyek segítették működésüket.

A megfigyeléstechnológiáiról ismert Hikvision szintén jelentős nyereséget könyvelt el Oroszországban. 2022-es bevétele 42%-kal nőtt az előző évhez képest. Ez a növekedés arra utal, hogy megnőtt a kereslet az orosz állami megfigyelési rendszerek felszerelései iránt, miközben a nyugati alternatívák hiányoznak.

Indiai cégek, mint a Bajaj Auto vagy a Dr. Reddy’s Labs – amelyek jól ismert nevek hazájukban – szintén folytatják tevékenységüket Oroszországban. Mivel ezeknek a vállalatoknak ellátási lánca nagyrészt Indiára épül, és kevéssé függnek a Nyugattól, kevésbé érintette őket az európai és amerikai cégek által tapasztalt zavar.

Oroszország egyre erőteljesebb gazdasági nyitása Ázsia felé átalakítja kereskedelmi és pénzügyi infrastruktúráját is.

Kína ma már Oroszország legnagyobb kereskedelmi partnere, a határokon átnyúló kereskedelem virágzik. Ez a kapcsolat elmélyülése nem csupán kereskedelmi természetű – egyben a geopolitikai igazodás eltolódását is tükrözi.

A kínai vállalatok egyre inkább bebetonozzák pozícióikat, miközben az európai és amerikai cégek kivonulnak – nem pusztán lehetőséget megragadó szereplőkként, hanem mint hosszú távú szereplők az átalakuló eurázsiai piacokon.

Oroszországban ma vállalkozni komoly kockázatokat hordoz. A nyugati másodlagos szankciók veszélye továbbra is valós, és a reputációs károkat is egyre nehezebb kezelni.

Ráadásul az orosz hatóságok most már nehezítik a kivonulást: megemelt kilépési adók és kényszerű eszközleírások révén. Ennek ellenére sok ázsiai vállalat számára a maradás racionális döntés: egyes esetekben a piaci potenciál felülírja a hírnévbeli kockázatokat, máskor az állami támogatás vagy a geopolitikai igazodás ad védelmet a nyugati kritikákkal szemben.

A kialakuló kép tehát megosztottságot mutat: miközben a Nyugat nagy része kivonul Oroszországból, Ázsia – különösen Kína – egyre mélyebbre hatol.

Forrás:https://www.themoscowtimes.com/2025/04/11/asian-business-giants-thrive-in-russia-despite-sanctions-a88697